|
Részlet
Drapál János: Egy Élet a Motorsportért
"Jancsi általában
magányosan, visszavonultan szeretett felkészülni,
Most a tréning közben rögtönzött versenyzõértekezletet
tartott.Maga köré gyûjtötte a fiatalokat
- Zalka versenyzõit is- és kielemezte a pályát,
hol, hogyan kell rajta motorozni. Az a bizonyos kanyar sem maradt
ki. Edzés után szólt, hogy másnap késõn
ébresszük, mert az õ futamára csak dél
felé kerül sor.
Hamar Zs: a verseny napján Jancsi kiadta az utasítást,
mindent vigyünk le a buszba mert verseny után nem jövünk
vissza a szállodába.
Iványi L.: Jancsiék épp idõben kerültek
elõ, mert csak a verseny napján derült ki, hogy
még hivatalos gépátvételre kerül
sor. Fecó vitte a Yamahát a bizottság elé.
Nem volt probléma, a gépet átvették.
Juhász Károly: A rajt elõtt másfél
órával az egyik csehszlovák versenyzõ
egy pár fékpofát kért Drapáltól.
Jancsinak pillanatnyilag nem volt fölösleges alkatrésze,
így hozzám fordult, hogy ki tudnám-e segíteni
a cseh srácot.Volt nálam egy használt de jó
állapotban levõ, amit aztán Jancsi átadott
a cseh versenyzõnek, aki egy üveg pezsgõvel akarta
viszonozni a szívességét. Drapál elhárította
azzal, hogy az ajándék engem illet, hiszen tõlem
származik az alkatrész, én viszont visszaküldtem
hogy a kocsimben nincs már hely, félek, hogy összetörik
Így vándorolt a pezsgõ ide-oda, míg
végül valahogy mégis nálam maradt azzal,
hogy a verseny után közösen megisszuk.
Az üveget azóta sem bontottam fel, ott õrzöm
a díjaim között.
Hamar Zs.:Jancsi beöltözött,
mi meg Fecóval elláttuk az utolsó teendõket
a motor körül. Utasításom alapján
Fecó a dûzniket nagyobbra cserélte. Jancsinak
szóltam, hogy a motor eleinte egy kicsit köhögni
fog, de ne aggódjon, a melegítõ kör végére
kitisztul, és a versenyen már nem lesz vele probléma.
A melegítõ kör végén odamentem
hozzá, és õ mondta minden oké. A rajt
elõtt, ahogy máskor is szoktam, Jancsi hátára
tettem a kezem, és lemondtam neki: "Csak menj végig.
Nem kell kapkodni. Ha nincs kedved végigmenni féltávnál
kiszállhatsz. Az már elég nekem ahhoz, hogy
tudjam mit kell csinálnom a motorral, hogy egy hét
múlva egy kicsit gyorsabb legyen. Utána megint lesz
egy hetünk az EB elõtt és az alatt is meg lehet
srófolni a teljesítményt. Az idõ nekünk
dolgozik. De ha elesel, és ha csak a kezed megütöd
már lehet, hogy egy versenyt ki kell hagynuk, és az
nem lenne jó!" "Ugyan Zsiga-válaszolta-
csak nem képzeled hogy belemegyek valamilyen marhaságba"
"Szevasz és szar legyen a szerencséd" azzal
otthagytam hogy a rajt elõtt még fiával is
szót válthasson.
Kopt Gy.: Ahogy elrajtolt a mezõny,
nem lehetett látni, mi a helyzet, de az elsõ kör
végén Jancsi az ötödik helyen érkezett.
Onnan, ahol mi álltunk, elláttunk a lassítóig.
Lestük,mikor bukkan elõ. Számoltam az érkezõ
versenyzõket: egy , kettõ, három, négy
, öt…. Abban a pillanatban repült egy motor. Tudtuk
hogy Jancsié az…
Juhász K:. Az elsõ
kör után ott motoroztam Jancsi közelében.
A lassító elõtti egyenesben szinte egymás
mellett száguldottunk. Ez alkalommal az õ motorja
volt gyorsabb egy árnyalattal, így elõttem
fordulhatott a lassítóba. Ezen a szakaszon kb. 140-150
km/h tempóval haladtunk, tehát az elkövetkezõ
események a másodperc tört része alatt
jtszódtak le.
Egy nagy kiterjedésû felfestés volt az útfelületen,
és ahogy Jancsi a jobb fordulóból a balkanyarba
dobta át motorját, erre ráfutva megcsúszott
alatta a Yamaha. Száz versenyzõ közül kilencvenkilenc
ezen a ponton felállította volna a gépét,
és kifut a földre fektetett gumiabroncsok között,
de Drapál éppen azáltal válhatott nagy
versenyzõvé, hogy ilyen esetekben is pályán
tartotta a motorját. Most is megfogta a kitörni készülõ
Yamahát, és visszaterelte a kanyarba, kihasználva
a pálya legszélsõ millimétrét
is. A lassító felöli kijárat oldalán
egy gumírozott vászoncsík volt kifeszítve,
amelyre a terelõvonalaknál a megszokott nyilak voltak
festve. Amely rugalmasságánál fogva engedett.
Megúszta bukás nélkül, és õ
is így ítélhette a helyzetet, mert szerintem
még gázt is adott, hogy a kifeszített vászonnak
támaszkodva, annak mentén kihúzzon a lassítóból.
És ekkor történt a Tragédia.
A kijáratnál, négy-öt egymásra
rakott teherautó-gumi volt oszlopszerûen elhelyezve,
amit a lassítóból nem lehetett látni,
mert a vászonszalag eltakarta ezt a pályarendezést.
Mi több ezt a vásznat úgy rögzítették,
hogy rátekerték erre a gumioszlopra.
A kigyorsuló Yamaha, váratlanul ütközhetett
a rugalmas vászon mögött alattomosan meghúzódó
gumitömbnek, és az ütközés ereje négy-öt
méter magasba repítette.
Hársfai Lajos: Két
hellyel Jancsi mögött hajtottam. 180-190 körüli
tempóban érkeztünk a lassítóba.
A kapukat négy-öt egymásra rakott teherautó
gumiból alakították ki, így ezekbõl
nem lehetett a kanyart belátni.A yamaha gumijain talált
festéknyomok alapján a festés nem lehetett
teljesen száraz, és valószínûleg
ezen csúszott meg Jancsi Yamahája. Én a lassítóba
érve a földön fekvõ motor mellett vettem
észre elõször, de nyomban utána láttam
Jancsit a pálya szélén heverve. Azonnal kimentem
a pályáról, és a motort a földre
dobva odasiettem hozzá. Levettem a sisakot a fejérõl,
de többet nem tudtam segíteni, nem volt eszméleténél.
A mentõk egykettõre odaértek, és beemelték
õt a kocsiba. Én beszálltam melléjük,
és láttam szívmasszást alkalmaznak.
Aztán az egyikük mondott valamit a másiknak,
amibõl egy szót sem értettem, de mintha kedvezõ
jelet észlelt volna.. Én kézzel lábbal
magyaráztam, hogy gyerünk, induljunk a kórházba.
Mikor odaérkeztünk, Jancsit azonnal vitték a
mûtõbe, de már nem volt segítség.
Hamar Zs. : Vártuk hogy
mi lesz. Semmit sem tudtunk. Jöttek a rendezõk, és
mondták, hogy Jancsi beütötte a fejét és
elájult, õk viszont most szét akarják
szedni a motort, hogy nem-e annak megszorulása vezetett a
bukáshoz. Én persze azonnal a versenyre gondoltam,
és arra, hogy ha a szétszedésnél vizet
kap a motor, akkor minden eddigi munkám kárba vész,
ezért aztán mindjárt rájuk támadtam,
hogy még mit nem. Még Fecó vígasztalt
hogy "Ugyan Zsiga bácsi, hát ez hülyeség,
ha megragadt a motor, azért nem biztos hogy a szerelõ
a hibás!". A szétszedésnél kiderült
hogy a motor hibátlan. Amikor késõbb meghallottam,
hogy Jancsi meghalt, kifutott a lábamból az erõ…..
HA ezt rögtön megmondják nekem, dehogy tiltakozom,
akkor már mi értelme lenne a motort félteni………..
Csak a tehetségét?…..
Mit lehet ehhez hozzáfûzni? Azt hiszem semmit. A szavak
itt már nem segítenek. Elveszítettünk
egy nagyszerû sportolót, egy embert akinek hiányát
mindannyian érezzük;
A rokonai, barátai, sporttársai, szurkolói
és ellenségei is.
Halála a magyar sportélet pótolhatatlan vesztesége."
|
